Közúti és vasúti áruszállítás

A magyar szállítási szektorra a közúti áruszállítás dominanciája jellemző, ennek 2004 óta növekvő trendje 2009-ben megtört. Ezzel párhuzamosan a vasúti szállítás részesedése 1995 óta folyamatosan csökkent 2009-ig, azt követően valamelyest emelkedett. A vízi áruszállítás részesedése elhanyagolható. A változások 2000–2007-ig növekvő szállítási teljesítmények (árutonna-kilométer) közepette mentek végbe. 2008-tól 2010-ig a gazdasági válság hatására csökkentek a szállítási teljesítmények. 2011-ben láthatóvá váltak a kilábalás jelei, de a teljesítmény még így is elmaradt a 2007. évi szinttől.

2000–2010 között Magyarországon a közúti áruszállítás részesedése átlagosan 71% volt. A vasúti áruszállítás részesedése évek óta a 20 százalékos szint közelében van, minimális mértékű növekedés mellett. 2012-ben a közúton szállított áruk volumenének közel 79%-át belföldön mozgatták, ez a 2011. évi aránynál 3 százalékponttal kisebb. A belföldi fuvarozás aránya a távolságot is figyelembe vevő teljesítményben már mindössze 27%. Az átlagos szállítási távolság belföldön 70,4 a nemzetközi szállításban 702,1 kilométer volt. A belföldi közúti áruszállítás tonnában mért volumene 2011-hez képest 13%-kal csökkent.

2012-ben nemzetközi viszonylatban 5%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak, mint 2011-ben. A nemzetközi szállítás részaránya növekszik, az áruk 21%-a lépte át az országhatárt (2010-ben 14%, 2011-ben 18%). A nemzetközi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2%-kal nőtt. Magyarország fő partnerei a kiviteli forgalomban – az előző évivel megegyező sorrendben – Ausztria, Németország, Olaszország, Szlovákia és Románia. A vasúti áruszállítási szolgáltatásban 2012-ben már több mint 38 cég rendelkezett a hazai vasúti pályákra érvényes pályahasználati engedéllyel. A cégek több mint 75%-a áruszállítási tevékenységet, illetve az árutovábbítás mellett vontatási, karbantartási valamint javítási szolgáltatást végzett. A tradicionális vasúttársaságok mellett a kisebb vasúttársaságok piaci részesedése 2012 végére 16%-ot ért el, folyamatosan növekedve, és összességében 25%-ra nőtt a külföldi székhelyű, kisebb társaságok részesedése.