Magyarország területének hozzávetőlegesen a 75 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. Az ebből valóban agrártermelésre használt terület – a nagy trendeket tekintve – a rendszerváltás óta csökkent, és ez a folyamat az elmúlt években is folytatódott – többek között azért, mert viszonylag könnyű és kevés költséget igénylő művelet a termőföldek átminősítése, a termelésből történő kivonás. A kormánytöbbség a 2010-2014-es ciklusban elfogadott ugyan egy „földvédelmi” törvényt, de ez számos kiskaput tartalmaz, és például bányászati vagy településfejlesztési célból is engedélyezi akár a legjobb minőségű szántók átminősítését, amely – korlátos környezeti erőforrásról lévén szó – fenntarthatatlan szabályozási gyakorlat.