Talajerózió
Magyarország nem tartozik a talajeróziónak kitett országok közé európai összehasonlításban.
A talajvédelem élelmiszerbiztonsági és környezeti fenntarthatósági szempontból is megkerülhetetlen - a klímaváltozás, az erózió,a túlnépesedés és a szennyezés miatt a termőtalaj is korlátozottan rendelkezésre álló erőforrássá vált.
A talajvédelemről kevés adat érhető el, a rendelkezésre álló adatok elsősorban a hatósági munka mennyiségi mutatóiról tájékoztatnak, a kockázatforrások azonosítására és a változások mérésére kevésbé alkalmasak. 2011-ben a 2269 talajvédelmi hatósági ellenőrzés során 219 esetben nem felelt meg valamely talajvédelmi előírásnak az ellenőrzés tárgya (9%), ami további intézkedést vont maga után, míg ez az arány 2012-ben némileg változott, mivel 1575 ellenőrzésből 126 nem-megfelelést tapasztalhattak a talajvédelmi felügyelők. (7%). A jogszabálysértések jellege az elmúlt két évben nem változott, legtöbb esetben a talajvédelmi kötelezettségeket − főként a jogszabályban foglalt kötelezettségeket és nem az engedélyekben foglalt talajvédelmi előírásokat − nem tartották be, kisebb hányadban a nitrát direktívából adódó jogszabálysértéseket követtek el.
Magyarország nem tartozik a talajeróziónak kitett országok közé európai összehasonlításban.
A térképen a különböző mértékű eróziót egyre erősödő színek jelölik. A lejtős területekről a víz által szállított talaj a folyók szedimentációs (kiülepedési) területein rakódik le.
A víz által okozott erózión kívül mechanikai hatások, savasodás, szikesedés, stb. veszélyezteti a talajainkat.
40%-kal több nitrogént viszünk be a talajankba, mint amennyit a növények elhasználnak.
A magyarországi talajok foszfor mérlege a nullához közelít, de ez önmagában még nem mond sokat, mert nem tudjuk, hogy az output oldalon milyen mértékű a felszín alatti vizekben való elfolyás, az erózióval való távozás és a fixáció.