Környezetvédelmi adók
A környezetvédelmi adófajtákból némiképp kevesebb folyik be, mint az előző években. A közlekedési adók csökkenése a legkülönösebb, hiszen a szállítási teljesítmények növekednek.
Európai összevetésben átlagosnak számít a magyarországi környezeti adók relatív súlya, viszont e téren 2010-2012 között az adóterhelés csökkenését regisztrálhatjuk, ami kedvezőtlen. Az energia implicit adóterhelését tekintve 2008-2012 között nem volt egyértelmű trend – a kiszámíthatatlanság pedig azóta csak nőtt a sajátos politikai lépések (szektorális és egyéb különadók, illetve az energiafogyasztási díjak mérséklésével összefüggésében). A közlekedésből befolyt adóbevételek is csökkennek. Egyetlen adófajta van, amely érdemi növekedést mutatott az elmúlt években: a termékdíj. Ez valóban adóként működik, szemben az eredeti funkciójától, így nem a hulladékhasznosítást segíti, hanem az állam bevételeit növeli.
A környezetvédelmi adófajtákból némiképp kevesebb folyik be, mint az előző években. A közlekedési adók csökkenése a legkülönösebb, hiszen a szállítási teljesítmények növekednek.
Az összeds adóbevételhez képst is csökkennek a környezetvédelmi adóbevételek.
Csökkennek a GDP-arányos adóbevételek, amelyek környezetvédelmi adókból származnak. A termékdíjbevételek 2012 után erősen növekedtek, de ezen az ábrán ez még nem látható.
2012-re jelentősen emelkedtek az adóbevételek, elsősorban a termékdíj-rendszer átalaktása miatt. Más kérdés, hogy a befolyt bevételeket nem környezetvédelmi célokra fordítják.
A közlekedési adók már a GDP 0,5%-át sem érik el, miközben a közlekedési terhelés egyre nagyobb.
Elsősorban a csomagolóanyagok termékdíjának növekedése miatt komolyan megemelkedett az állami bevétel. A termékdíj inkább adóként funkcionál, mert nem a begyűjtés és a hasznosítás támogatására használják a bevételeket.