Címlap →
Környezet
→ Klíma
3.0

Csökken a kibocsátás a rendszerváltás óta, a gazdaság karbon-intenzitása is pozitív irányban alakul.  Az előző években nagyrészt megszülettek a klímavédelemmel kapcsolatos stratégiák, de az érdemi lépések nem látszanak. A Zöld Beruházási Rendszer működése átláthatatlan, a megújuló energiaforrások használata még az alacsony szinthez képest is visszaesett a kormány preferenciái miatt. A klíma lassan melegszik a térségben, a csapadék mennyisége nem, de az eloszlása változik. Semmilyen látható intézkedés nem történik, ami az erre való felkészülést szolgálná.

3.5

Az időjárás változása

110 év távlatában a hőmérséklet folyamatosan emelkedik. Országos léptékben a csapadék változásának tendenciája nem mutatható ki egyértelműen. Kevesebb a csapadékos nap országos átlagban, ahogy a jelenhez közelítünk. A 20 millimétert meghaladó csapadékú napok viszont enyhe növekedést mutatnak. A száraz időszakok hossza jelentősen megnövekedett a 20. század eleje óta. A csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik. A fagyos napok számának csökkenése és a hőség-napok számának növekedése egyaránt a melegedő tendenciát jelzi. A nyolcvanas évektől szembetűnő az extrém meleg időjárási helyzetek gyakoribbá válása.

2.5

Klímavédelmi intézkedések

Az országgyűlés 2008-ban az éghajlatváltozással, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével kapcsolatban Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS) fogadott el.

2013-ban a Nemzeti Alkalmazkodási Központ elvégezte a NÉS felülvizsgálatát, majd annak alapján kidolgozta a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) tervezetét. A NÉS-2 tartalmazza az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentési céljait, prioritásait és cselekvési irányait meghatározó, 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Hazai Dekarbonizációs Útitervet (HDÚ).

A Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia is beépül a dokumentumba. Az alkalmazkodás és felkészülés koncepcionális keretei érintik a vízgazdálkodás, a vidékfejlesztés, az egészségügy, az energetika, a turizmus és más ágazatok éghajlatbiztonsággal kapcsolatos helyzetét és kockázatait, a lehetséges cselekvési irányokat.

Az üvegházgáz-kibocsátási jogok kereskedelmében Magyarország jelentős kvótatöbblettel rendelkezik. A kvótaszerződések alapján a kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében klímavédelmi felhasználásra kerül. Az előző kormány alatt 2009-ban történt átlátható módon kvótaértékesítés, amelyből panelprogramot, energetikai felújításokat, izzócserét, stb. finanszíroztak. 2010 óta semmiféle hivatalos információ sincs a ZBR-ről.

3.0