Címlap
→
→
Méltányos foglalkoztatás
A foglalkoztatási statisztikák javulnak a közmunka miatt, de továbbra is alacsony a képzetlenek foglalkoztatása. A nők és az idősek munkavállalási számai nőnek, de továbbra is nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. A túlmunk a aránya továbbra is magas, tehaát akinek van munkája, az túl sokat dolgozik. A munkanélküliségi csapdából nem tudunk kikerülni.
A statisztikai adatok kisebb javulást mutatnak 2010-től, és így úgy tűnik, hogy az országnak sikerült legalább részben teljesíteni EU 2020-as foglalkoztatási célját. Ugyanakkor a foglalkoztatás számításának módszertana, az a tény, hogy rengetegen vesznek részt közmunkaprogramokban, valamint az, hogy a külföldön dolgozó magyarok is beleszámítanak a statisztikába, azt jelenti, hogy nehéz megbecsülni a munkaerőpiac valódi javulását Magyarországon ezen statisztikák alapján.
A tartós munkanélküliség aránya a munkanélküliségi rátára vetítve szintén nőtt, mivel a tartós munkanélküliség aránya gyorsabban nőtt, mint a munkanélküliség. 2012-ben a tartós munkanélküliség szintje 1,1 százalékponttal magasabb, mint az EU átlag, ami riasztó. 5-ös osztályzat akkor született volna, ha a ráta a periódus végére 3 százalék alá csökkent volna, mivel a tartós munkanélküliség különösen káros hatással van a humántőkére.
Nem történt jelentős növekedés a képzetlenek foglalkoztatásában. Ez a Zöld Fordulaton keresztül lehetséges volna. A Zöld Fordulat nagy lehetőségeket rejt a zöld munkahelyek terén az alacsonyan iskolázottak számára, főképp a szigeteléssel kapcsolatos foglalkozásoknál.
A szegénység kockázatának kitett munkavállalók aránya 5-6 százalék volt a 2008-2012 időszakban. Ez az arány jóval alacsonyabb a 2012-es európai uniós átlagértéknél (9,2 százalék).
A tendencia annak ellenére romlik, hogy a közmunkaprogramokban résztvevők jelentékeny része többet dolgozik évi 8 hétnél. A 12,8 százalékos arány 1,5 százalékponttal haladja meg az EU-átlagot.
A közmunkaprogram hatása érezhető a statisztikákban, de még markánsabb jelenség, hogy rengeteg fiatal esik ki a 18 év feletti oktatás minden formájából.
Az 55 és 64 közötti munkavállalók foglalkoztatási rátája lassan emelkedik, ahogyan nő a jogszabályban rögzített nyugdíjkorhatár is. Jelenleg 12 százalékponttal alacsonyabb a ráta az uniós átlagnál, ennek azonban részben az az oka, hogy a jogszabályi nyugdíjkorhatár jelenleg 64 év alatt van. Jeles osztályzatú lenne az indikátor, amennyiben az uniós átlagot sikerülne 10 százalékponttal megközelíteni, miután a korhatár 64 év fölé emelkedik.
A gazdasági szervezetekben dolgozó állandó alkalmazottak száma kismértékben elmarad a 2010. évitől, az idényben foglalkoztatottak azonban 36 százalékkal magasabb. Mindkét adat kedvezőtlen változásokat jelez, hiszen csökken a mezőgazdaság és a vidék eltartó-képessége, illetve nő a csak idényjelleggel munkát találók aránya és kiszolgáltatottsága. A gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya csupán 6,1 százalék – ez egyértelműen jelzi az agrárnépesség elöregedését, a korösszetétel kedvezőtlen irányú változását. 2013-ban a gazdálkodók közel 3 százaléka felsőfokú, több mint 7 százaléka középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezett, azonban a döntő többség (közel négyötödük) továbbra is csak gyakorlati tapasztalatára támaszkodik.
A női foglalkoztatási ráta csekély mértékben, 56,4 százalékra nőtt ezen időszak alatt. Ennek ellenére nem tapasztalható jelentős változás, ami összhangban van az általános foglalkoztatási trendekkel. Ez azt jelenti, hogy a férfiak és nők közötti különbségek nem csökkentek ebben az időszakban.
A férfiak tartósan 20-22%-kal többet keresnek, mint ugyanabban a beosztásban a nők.
Magyarországon a munkavállaló 2012-ben bruttó jövedelmének a 74,74 százalékos EU-átlaghoz, és az új tagállamokra jellemző 77,78 százalékos átlagértékhez képest is jelentősen magasabb hányadát veszíti el, amikor munkát vállal. Ez jelzi, hogy a rendszer rendkívül merev, és nem ismeri el sem az átmeneti állapotot, sem az atipikus munkavállalási helyzeteket, amelyek pedig a mindinkább a munka világának mindennapjaihoz tartoznak.
Magyarországon a méltó munkakörülmények kevéssé teljesülnek, amennyiben ezt a dimenziót a túlzott munkaidő arányának indikátorával közelítjük. Az OECD adatai szerint 2012-ben a 25-54 éves népesség több mint 92,5%-a hetente jellemzően több mint 40 órát dolgozott, és a túlmunka aránya alig csökkent 2008-hoz képest. Az Európai Unió 15 régi tagországában (amelyek már a 2004-es bővítés előtt is EU-tagállamok voltak) ez az arány alig 52%, de még a többi visegrádi országban is alacsonyabb mint nálunk, a V4-országok átlagában 87,4% volt 2012-ben.
There has been no significant increase in employment of unskilled workers, though this goal could be achieved through the Green New Deal , which has great potential to provide green jobs for unskilled workers, especially in professions related to insulation.
Long-term unemployment also increased relative to unemployment, as the long-term unemployment rate grew faster than unemployment. In 2012, the level of long-term unemployment is an alarming 1.1 percentage points higher than the EU average. A rating of 5 would have been awarded if the rate had dropped below 3 per cent by the end of the period, as long-term unemployment has a particularly detrimental impact on human capital.
