Nagyon alacsony Magyarországon a megújuló energiaforrások használata. Csak lassan közelítünk a kitűzött célhoz, és a környező országoktól is jelentősen el vagyunk maradva. Igazából csak a biomassza-alapú energiatermelés mértéke számottevő, a többi energiaforrás felhasználása minimális. A nap és szél energiatermelő potenciáljának kiaknázását mintha direkt akadályozná a kormány, nyilvánvalóan az új atomerőművi blokkok építése miatt.
Magyarországon a megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiatermeléshez képest alacsony. Bár 2008 óta fokozatosan nő a megújuló energiahányad, az ország még igen messze van a 2020-as 14,65%-os céljától. 2012-ben ugyanis a megújuló energia részaránya még csupán 9,6% volt.
A megújuló forrást szinte főleg a biomassza adja, a szél- és különösen a napenergiahasznosítás nagyon alacsony.
Ennek a mutatónak az értéke (2012-ben 48 százalék) önmagában is alacsony Magyarországon, de az elmaradásunk e téren az elmúlt években nőtt meg drámai mértékben az EU átlagához (2012-ben már 81 százalék) képest. Az Unió egészében ugyanis az a jellemző, hogy a megújuló energia térnyerése a nukleáris energia visszaszorulásával párhuzamosan zajlik. Az a tény, hogy ebből a folyamatból eddig nemcsak Magyarország, hanem általában a visegrádi térség is kimaradt (a V4-országok 2012-es átlagértéke ennél a mutatónál 39,3 százalék), nem menti a magyar teljesítményt.
Magyarország nemcsak az EU-átlagtól (14,1%), de a négy visegrádi ország átlagától (10,6%) is jelentősen elmarad a megújuló energiaforrások használatában.
A megújuló energiaforrásoknak az áramtermelésben játszott szerepét tekintve sem jobb a kép. A 2008-2013 közötti időszak egészét tekintve ugyan e téren is szerény előrelépést regisztrálhatunk: a megújulók részesedése 5,3%-ról 7%-ra emelkedett. Mindez azonban úgy történt, hogy 2010 után a megújuló energiaforrások részaránya enyhén csökkent, és Magyarország elmaradása 2012-re nemcsak a 25%-os EU-átlaghoz, hanem a visegrádi országok 12,1%-os átlagához mérten is szembeszökő.
A megoszlás eltolódott a vízienergia felől a biomassza irányába, de ez önmagában nem sokat jelent a megújulóra való áttérés tekintetében.
Magyarország és Lengyelország gyakorlatilag nem látszik az ábrán. Magyarországon 15.4 MWp volt a beépített teljesítmény, Csehországban két nagyságrenddel nagyobb. Románia fejlődése is számottevő, de nálunk a kormány politikája nem támogatja ezt a megújuló energiaforrást.
