Környezet
Az erdők összterületét és állapotát tekintve javulás tapasztalható az elmúlt években, de a természetvédelem többi területén nem érzünk érdemi elmozdulást. A nemzeti parkok jelentőségének csökkentése, a természetvédelmi hatósági feladatok összekuszálása mindenképpen negatív tendenciát mutat. A nemzeti parkok által kezelt földek szabályozásának erőltetett megváltoztatása kimondottan aggasztó jelenség. A Kishantosi Biogazdaság elleni "földharc" megmutatta, hogy sokkal fontosabb a lojális gazdák érdeke, mint az ökológiai szempont.
Csökken a kibocsátás a rendszerváltás óta, a gazdaság karbon-intenzitása is pozitív irányban alakul. Az előző években nagyrészt megszülettek a klímavédelemmel kapcsolatos stratégiák, de az érdemi lépések nem látszanak. A Zöld Beruházási Rendszer működése átláthatatlan, a megújuló energiaforrások használata még az alacsony szinthez képest is visszaesett a kormány preferenciái miatt. A klíma lassan melegszik a térségben, a csapadék mennyisége nem, de az eloszlása változik. Semmilyen látható intézkedés nem történik, ami az erre való felkészülést szolgálná.
Összességében a beépítettség nő és a műszaki infrastruktúra feljődik, ami lakosságnak nyilvánvalóan pozitív változás, de nem felétélenül mutat a fenntarthatóság irányába. A levegőminőség és a városi környezet javuló tendenciát mutat, de ez inkább a rendszerváltás után lezajlott gazdasági változásoknak köszönhető, mintsem a hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek.
Az egy főre jutó települési szilárd-hulladék mennyisége a gazdasági válság okozta fogyasztáscsökkenésnek köszönhetően visszaesett, majd újra emelkedésnek indult. Így is elmarad az EU országok átlagától, aminek ebben az esetben örülni kell. A lerakási hányad folyamatosan csökken, ám még mindig nagyon magas: a teljes mennyiségnek közel a kétharmadára tehető. Negatív tendenciákat látunk a csomagolóanyagok hasznosításában, a kormány bedöntötte a korábbi rendszert, és a helyére megálmodott állami rendszer nem hozza a korábbi eredményeket sem.
Nem közeledünk érdemben a fenntartható közlekedéshez. Sem a közlekedés energiafelhasználában, sem a környezetbarátabb közlekedésre módokra való áttérésben nem tudunk kézzelfogható eredményeket felmutatni. A járműállomány minősége és az új járművek klímahatása javulóban van.
Az ipari kibocsátások általában csökkentek a rendszerváltás óta, de viszonylag gyenge adatbázisok állnak rendelkezésre. Még kevesebbet tudunk a mezőgazdasági szenyezésekről és az élelmiszerekbe kerülő maradékanyagolról.
Az itt figyelembe vett mutatók szerint némiképp nő az erőforrás-hatékonyság és csökken az anyagfelhasználás Magyarországon, de semmi egyéb pozitív trendet nem lehet kimutatni. A megújuló részarány nagyon alacsony, a csomagoláskibocsátás nő, az ökológiai gazdálkodás mértéke - szemben a nemzetközi trendekkel - jelentősen visszaesett. összességében sem a termelési, sem a fogyasztási trendek nem visznek minket közelebb a fenntarthatósághoz.
A legmostohább ágazat a környezetvédelem az elmúlt években. Mind az intézményrendszer hatásköre, mind költségvetés poziciója visszaszorulóban van. A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek egyre kevesebb költségvetési támogatásra számíthatnak, sőt komoly boszorkányüldözést folytat ellenük a kormány.