Címlap
→
→
Ipari és mezőgazdasági szennyezés
Az ipari kibocsátások általában csökkentek a rendszerváltás óta, de viszonylag gyenge adatbázisok állnak rendelkezésre. Még kevesebbet tudunk a mezőgazdasági szenyezésekről és az élelmiszerekbe kerülő maradékanyagolról.
Felemás kép tárul elénk akkor, ha a szennyezés szempontjából meghatározó magyarországi iparágak károsanyag-kibocsátásának mutatóit tekintjük át az Európai Környezeti Ügynökség (European Environment Agency, EEA) adatai alapján. Az élelmiszeripar tápelem-szennyezésének szintje ugyan jelentősen csökkent 2009-re, de még lényegesen magasabb volt az EU átlagánál, ezért e téren közepesre értékelhetjük a magyar teljesítményt. A fémgyártási tevékenységekhez kapcsolódó nehézfém-szennyezés csökkenése ennél is jelentősebb volt, ennek következtében ezen a területen a közepes és a jó határán látjuk, azaz 3,5-es osztályzattal értékeljük a magyar teljesítményt. Kevésbé kedvező, hogy a magyar vegyipar összes szerves szén (total organic carbon, TOC) szennyezése nőtt 2007 és 2009 között az EEA adatai szerint, ugyanakkor még mindig kisebb mint akár az EU-átlag, akár a V4-országok átlaga.
A levegőminőség jelentősen javult a rendszerváltás óta, ez elsősorban az ipari kibocsátások változásának köszönhető. A lakossági fűtés okozta SO2-terhelés is csökkent. A 90-es években "Piszkos Tizenkettőnek" nvezett városokban jelentős változások következtek be, pozitív irányban. Nem változik viszont érdemben a közlekedésből eredő NOx- és porterhelés.
Csökkent a kibocsátás a rendszerváltás után, ami nagyrészt az energiaszektor átalakulásának volt köszönhető. Az egyéb ÜHG-k kibocsátása némiképp nő. A nemzetgazdasági szektorok közül egyedül a közlekedés kibocsátása növekszik.
A teljes kibocsátás monoton csökkenő tendenciát mutat (az utóbbi években a közlekedési eredetű nitrogénoxidok kibocsátása is csökken), a kéndioxid mennyisége viszont ismét növekedésnekindult, részben a fűtési szokások változása miatt.
A talajvédelemről kevés adat érhető el, a rendelkezésre álló adatok elsősorban a hatósági munka mennyiségi mutatóiról tájékoztatnak, a kockázatforrások azonosítására és a változások mérésére kevésbé alkalmasak. 2011-ben a 2269 talajvédelmi hatósági ellenőrzés során 219 esetben nem felelt meg valamely talajvédelmi előírásnak az ellenőrzés tárgya (9%), ami további intézkedést vont maga után, míg ez az arány 2012-ben némileg változott, mivel 1575 ellenőrzésből 126 nem-megfelelést tapasztalhattak a talajvédelmi felügyelők. (7%). A jogszabálysértések jellege az elmúlt két évben nem változott, legtöbb esetben a talajvédelmi kötelezettségeket − főként a jogszabályban foglalt kötelezettségeket és nem az engedélyekben foglalt talajvédelmi előírásokat − nem tartották be, kisebb hányadban a nitrát direktívából adódó jogszabálysértéseket követtek el.
A kibocsátott veszélyes hulladékok mennyisége sokat csökknet a 2000-es évek óta, de ebben a jogszabályváltozás és a statsiztikai módszerek változása is szerepet játszott. A hasznosítás csak gyengén emelkedik. Több gazdátlanná vált depónia van Magyarországon, amelyek komoly környezeti kockázatot hordoznak (ld. Illatos úti telep). Az ártalmatlanítási kapacitás nagy része magánkézben van és nem elegendő.
GHG emissions fell back after the regime change, largely due to the transformation of the energy sector. Emissions of other GHGs have slightly increased. From among the sectors of the national economy, it is only transport emissions that have risen.
