A mérési eredmények szerint a demokrácia minősége a rendszerváltás óta folyamatosan csökken Magyarországon, de ez a tendencia sokkal hangsúlyosabbá vált 2010 óta. A demokrácia megítélése teljesen ellentmondásos a Tárki mérése szerint, és végletesen polarizált a politikai oldalak szerint.

A térségben alacsonynak mondható az országos népszavazások száma. Ha más direkt demokratikus intézményt nézünk, szinte csak elvétve találunk példát pl. állampolgári tanácsra vagy részvételi költségvetés alkotásra.

A statisztikák szerint a civil szervezetek száma nő, de ez nem mond semmit az aktivitásról. A költségvetési támogatásuk meglehetősen gyanús módon megemelkedett a legutóbbi választás előtt. A zöldszervezetek támogatása az elmúlt évben meredeken csökkent, gyakorlatilag a nullára. A kormány egyfaja boszorkányüldözést folytat a civilek ellen, és komoly erőfeszítéseket tezs, hogy felülről létrehozza a rendszerhű civil szférát.

180 ország közül Magyarország a 64. helyen áll a sajtószabadság tekintetében, jelentősebb jobb helyen szerepel a rangsorban Lengyelország (19), Szlovákia (20) és Románia (45). Egy év alatt 7 helyezést rontottunk, míg a körülöttünk lévő országot általában javítottak, Románia kivételével (-2).

A rendszerváltás nagy vívmánya volt az önkormányzatiság, de ennek jelentősége és szerepe fokozatosan csökken. A mostani kormány a közoktatást, a fekvőbetegellátást is államosította, sok közgazgatási funkciót elvett az önkormányzatoktól, és a járási rendszer kialakításával is gyengítette az önkormányzatok szerepkörét. Íly módon a döntések és a döntések végrehajtása is távolabb került az emberektől.