Társadalom
2010-ig működött a demokratikus intézményrendszer, de a politikai kultúra és az állampolgári részvétel elég gyenge volt. 2010 után azonban az intézményrendszer is "egypárti" lett, A választási rendszer aránytalan kett, minden fontos demokratikus intézményrendszert megszállt a kormánypárt, a média függetlensége sokat romlott, az egyházak működését botrányosan korlátozták. A direkt demokratikus kezdeményezéseknek sorra adminisztratív gátat vetnek. Az önkormányzatok szerepét és jelentőségét csökkentették. Az emberek politikai és civil aktivitása erősen csökkent.
A magyarok számára hagyományosan fontos a család és a munka. A bartáságnak nagyobb, a vallásnak kisebb jelentőséget tulajdonítanak, mint a szomszéd országok. Az egyéni szabadságjogok, a függetlenség, az emanacipáció, a közélet fontosabb Magyarországon, mint Romániában vagy Lengyelországban. A boldogság és az elégedettség tekintetében nagyon rosszul állunk, sokkal rosszabbul, mint ami a z ország gazdasági fejlettségéből következne. Az ökológiai értékrendszer nehezen fejlődik.
A szegénységre utaló mutatók aggasztóak, még akkor is, ha az utolsó év KSH-mutatói javulni látszanak. Négymillióan élnek a létminimum alatt, ez olyan rosszul hangzik. hogy a kormány nem is akar többet ilyen mutatót publikálni. A közmunka miatt a leghátrányosabb helyzetben lévő családok adatai némi javulást mutatnak, de a középosztály szegényedni látszik. Összességében a magyar társadalomban a szegénység és az elszegényedés a legkomolyabb társadalmi probléma.
Fokozódik az egyenlőtlenség a magyar társadalomban. Ez igaz a jövedelmekre, az oktatáshoz valóhozzáférésre, a kisebbségek és nők helyzetére is.
Az állam közoktatási költése nagyon alacsony, a közoktatás hatékonysága romlik, a felsőoktatási lehetősek szűkülnek. A diplomások aránya mostanáig nőtt, de jelentősen elmarad az EU országok átlagától. Kevesen és kevés idegen nyelvet beszélünk, és az élethosszig való tanulásnak sincs meg a kulturája.
Nincs rossz helyen hazánk a világ országai között a tudástársadalom index alapján, pl. az informatikához kapcsolódó ismeretek növekednek. De ha a felsőoktatási tendenciákat, a high-tech ipar fejlődésének ütemét, az innovációs környezetet nézzük, leszakadóban vagyunk a fejlett világtól.
A születéskor várható élettartam nő, a férfiak és nök közötti különbség csökken. Ezzel együtt az emberek egészségi állapota nem lett jobb: egyre komolyabb méreteket ölt a túlsúlyosság, amelynek komoly egészségügyi konzekvenciái vannak. A szív- és érrendszeri valamint a rákhalálozások számában a világ élmezőnyében vagyunk. Az ellátórendszer állapota egyre siralmasabb, egyre aggasztóbb a szakemberhiány az orvosok és a diplomás nővérek elvándorlása miatt.
A nyugdíjak reálértékének megőrzésére kínosan ügyeltek az eddigi kormányok, ezért a nyugdíjaskorúak szegénységi mutatói nem olyan aggasztóak, mint pl. a fiatalokéi. A nyugdíjba vonulás tényleges ideje kitolódik, ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok aktivitása nő. A nyugdíjrendszer hosszútávon nem fenntartható, egyrészt a demográfiai öregedés miatt, másrészt az előtakarékossági lehetőségek beszűkülése miatt.
A lakhatás költségei egyre emelkednek, a kormány kétes politikai indíttatású rezsicsökkentése ellenére is. A bérlakás szektor gyenge, a magyarok elsősorban a saját tulajdonú lakásokat preferálják. A szociális bérlakás kevés, és egyre romló színvonalú. Hihetetlenül sokan laknak túlzsúfolt vagy rossz minőségű lakásban.