Címlap →
Környezet
→ Épített környezet
3.1

Összességében a beépítettség nő és a műszaki infrastruktúra feljődik, ami lakosságnak nyilvánvalóan pozitív változás, de nem felétélenül mutat a fenntarthatóság irányába. A levegőminőség és a városi környezet javuló tendenciát mutat, de ez inkább a rendszerváltás után lezajlott gazdasági változásoknak köszönhető, mintsem a hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek.

3.0
3.5

Levegőminőség

A levegőminőség jelentősen javult a rendszerváltás óta, ez elsősorban az ipari kibocsátások változásának köszönhető. A lakossági fűtés okozta SO2-terhelés is csökkent. A 90-es években "Piszkos Tizenkettőnek" nvezett városokban jelentős változások következtek be, pozitív irányban. Nem változik viszont érdemben a közlekedésből eredő NOx- és porterhelés.

3.0

Környezetszennyezés a lakóövezetekben

A lakosság azon tagjainak aránya, akik környezetszennyezéssel találkoznak a közvetlen lakó környezetük ben, 2,3 százalékponttal az uniós átlag alatt van: 2012-ben 11,8 százalék volt. A regionális átlag szinte azonos az uniós átlaggal. Azonban a 2011-ben tapasztalt egy százalékpontos növekedés miatt fontos odafigyelni, hogy nehogy egy rosszabbodó trend kezdetét jelezze a szám. Jeles osztályzatot a mutató kisebb javulása esetén je lez nénk, mivel mint a gazdasági válságok esetén, a csökkenő GDP mellett ez lehetőséget teremthetett volna a környezeti szennyezés csökkentésére is.

3.0

Infrastruktúra

A vezetékes ivóvíz-ellátás és a szennyvízcsatornák hálózata kiépültnek mondható. Utóbbi esetében gyakran felesleges és túlzott műszaki tartalmú, nem fenntartható megoldások születtek. A közúti infrastruktúra sokat feljődött, de csak az autópályák tekintetében, az alacsonyrendű utak, így a kistelepülések elérhetősége országos átlagban rossznak mondható. A vasúti infrastruktúra lényegesen lassabban fejlődik, a pálya rossz állapotban van. Az elővárosi közlekedés járműállománya jelentősen javult.