Címlap
→
→
Közlekedés és szállítás
Nem közeledünk érdemben a fenntartható közlekedéshez. Sem a közlekedés energiafelhasználában, sem a környezetbarátabb közlekedésre módokra való áttérésben nem tudunk kézzelfogható eredményeket felmutatni. A járműállomány minősége és az új járművek klímahatása javulóban van.
A KSH a legutóbbi, 2012. évi felvételt megelőzően 2009-ben mérte föl a magyar lakosság ”utazási teljesítményét”. A két időszak között 8 százalékkal, 2,7 milliárdra csökkent az egy napon belüli közlekedési eszközzel tett utazások száma. Mind a közösségi közlekedés, mind a személygépkocsik igénybevétele csökken, miközben nőtt a kerékpárt igénybe vevők száma. A közlekedési eszközzel megtett távolság tekintetében a személygépkocsik utas teljesítménye esett vissza nagyobb mértékben, 13 százalékkal, a közösségi közlekedés esetén ennél lényegesen kisebb, 3 százalékos volt a csökkenés.
Az utóbbi években tovább nőtt a közúti áruszállítás aránya a vasútihoz képest, és a szállítási távolságok is megnőttek. Ezek a változások nem a fenntarthatóság felé mutatnak.
2010 és 2014 közt több, mint 530 kilométer kerékpárúttal bővült a hálózat az országban. A magyarországi kerékpárút-hálózat 2014-ben mintegy 6200 kilométer. Kerékpárutak létesítésére 2004-2012 között 4594 M Ft hazai és 41 741 M Ft uniós pályázati forrás állt rendelkezésre. Ebből 2012. I. félévig 19 542 M Ft felhasználásával összesen 708,5 km hosszú kerékpárutat építettek meg. Uniós forrásokból egy kilométer kerékpárút megépítése átlagosan 34,8 M Ft-ba került, de pl. a szentendrei programnál ez elérte a 110 milliót is kilométerenként, amit az árvízvédelmi töltés megerősítésével indokoltak. 2015-ben jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), hogy 2020-ig 1000-1500 kilométernyi kerékpárút fog megépülni Magyarországon, amelynek hatására a 2014-es 19 százalékról 22 százalékra nőhet a kerékpáros közlekedést használók aránya. A kerékpáros balesetek száma elég magas, de nem érdemben nem változik.
A közlekedési ágazat szerepe felértékelődik napjainkban, de ez a gazdasági statisztikákon nem látszik, csak a környezetvédelmi kibocsátásokban.
A közösségi közlekedés támogatására az állam évről évre kevesebbet költ, a 2012-es ráfordítás 16 milliárd forinttal kevesebb a 2011-esnél. Az állam a ráfordítások csökkenését a fogyasztói árkiegészítés csökkentésével éri el. A busz- és vasúti menetjegyhez adott támogatások csökkentek, de a BKV és megyei városok közlekedési eszközeire szóló bérletek támogatása 2012-ben nem változott. Különösen súlyos problémát okoz, hogy a közösségi szolgáltatások megrendelője, az állam, nem fizeti ki szerződésben rögzített módon az általa megrendelt szolgáltatások árát, az így képződött veszteséget pedig a szolgáltatók a fejlesztések elhagyásával pótolják. Eközben a nagy szolgáltatók (Volán társaságok, BKK) folyamatosan szerződnek külső szolgáltatókkal, amely egyfelől lehetőséget teremt a járműállomány megújítására, másfelől viszont versenyhátrányba hozza az önkormányzati cégeket, és fokozza a szektorból történő tőkekivonást.
A közlekedés energiafelhasználását és környezetterhelését nem sikerült érdemben csökkenteni az elmúlt évtizedekben, és ez a referenciaországokra is igaz. A megújuló részarány nő, de így is nagyon alacsony.
Az új gépjárművek esetében egyértelmű a javulás, de összességében csak a gazdasági válság tudta megtörni a közlekedési szektor kibocsátásának növekedését.
