Éghajlati változások
Bár a 110 éves időhorizonton az időjárás évről évre változott, a hőmérséklet folyamatosan emelkedik. A Budapest évi középhőmérsékleteinek sorozatára illesztett lineáris trend szerint – a növekvő urbanizációs hatások következtében is – a melegedés mértéke a fővárosban eléri az 1 Celsius-fokot. A változékonyság ellenére az általános hőmérséklet-emelkedés az utóbbi harminc évben egyértelműen kimutatható.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a melegedési tendenciát leginkább a nyarak hőmérséklete tükrözi, a múlt század elejétől napjainkig az emelkedés 1,17°C-ot tesz ki.
A telek hőmérséklete 1901-óta 0,65°C-kal nőtt, ám ez a változás statisztikai szempontból nem szignifikáns, és a legutóbbi 30 tél sem mutat egyértelmű változást, noha a tendencia pozitív. A fagyos napok száma, azaz amikor a napi minimumhőmérséklet kisebb 0°C-nál, minimális mértékű csökkenést mutatott az elmúlt száz évben, a hőségnapok számában viszont, azaz amikor a napi maximumhőmérséklet nagyobb 30°C-nál, vagy egyenlő volt vele – jelentős kilengésekkel valamivel gyorsabb ütemű növekedés volt tapasztalható. A fagyos napok számának csökkenése és a hőség-napok számának növekedése egyaránt a melegedő tendenciát jelzi
A hűvösebb és a melegebb periódusok az indexek értékeiben is megnyilvánulnak, de a nyolcvanas évektől szembetűnő az extrém meleg időjárási helyzetek gyakoribbá válása. A szélsőséges hőmérsékletekben bekövetkezett változásokat jellemző trend-értékek arra utalnak, hogy a klíma megváltozása a meleg szélsőségek egyértelmű növekedésével és a hideg szélsőségek csökkenésével jár a teljes múlt századot is felölelő időszakban.
A csapadék mennyisége évről évre ingadozik, a legcsapadékosabb években akár háromszor annyi is eshet, mint a legszárazabbakban. A változékony éves csapadékösszeg ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat, budapesti viszonylatban évi átlagban 0,7 milliméter a csökkenés mértéke. Országos léptékben a csapadék változásának tendenciája még egy hosszabb, 50 évet felölelő időszakban sem mutatható ki egyértelműen.
Kevesebb a csapadékos nap országos átlagban, ahogy a jelenhez közelítünk. A 20 millimétert meghaladó csapadékú napok viszont enyhe növekedést mutatnak, s a száraz időszakok hossza, vagyis a leghosszabb időszak, amikor a napi csapadék nem éri el az 1 mm-t, pedig jelentősen megnövekedett a 20. század eleje óta. A napi intenzitás, más néven átlagos napi csapadékosság – az egy adott periódusban lehullott összeg és a csapadékos napok számának hányadosa – nyáron szintén jelentősen megnövekedett. Az átlagos napi csapadékok növekedése arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik.