Komoly nehézségekkel küszködő háztartások
A "rezsicsökkentéssel" együtt is a háztartások 40 százalékának vannak komoly nehézségei a rezsidíjak fizetésével.
Azok aránya, akik a teljes rendelkezésre álló jövedelmük több mint 40 százalékát költik lakhatási kiadásokra, 13,5 százalékra emelkedett 2008 és 2012 között, ami 1,9 százalékponttal százalékos növekedést jelent. Az arány meghaladja az 11,1 százalékos uniós átlagot és a 11,9 százalékos regionális átlagot is.
A "rezsicsökkentéssel" együtt is a háztartások 40 százalékának vannak komoly nehézségei a rezsidíjak fizetésével.
Azoknak az aránya, akik a rendelkezésre álló jövedelmük több mint 40 százalékát költik lakhatási kiadásokra, beleértve az ingatlanhitelek törlesztőrészleteit is, 2008 és 2009 között 14,73 százalékra csökkent, majd előbb lassabban, később gyors ütemben nőtt, és 2012-re 25,43 százalékig emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 2012-ben minden negyedik saját tulajdonú lakásban lakó magyar országi lakos olyan háztartásban lakik, ahol a rendelkezésre álló jövedelemnek legalább a 40 százalékát küldik lakhatási kiadásokra. Ennek a jelentős növekménynek részben a devizahitel törlesz tőrészleteinek emelkedése áll a háttérben. A kormány rezsicsökkentő lépéseinek csak marginális hatása lesz erre a mutatóra. Jeles osztályzatú lenne a mutató, amennyiben a gazdasági válság közepette sikerült volna az uniós átlagot megtartani (tudva, hogy az uniós átlag alacsonyabb ebben a csoportban mivel a legtöbb országban a lakbér szerepe a lakhatási kiadások között sokkal jelentősebb).
A jelzáloggal terhelt lakások száma növekszik Magyarországon.