Átmeneti ivóvízellátás nem megfelelő ivóvízzel ellátott településeken
A 2000-es évektől már csak kevés elepülésen kellett átmeneti ivóvízellátást biztosítani.
A vezetékes ivóvíz-ellátás és a szennyvízcsatornák hálózata kiépültnek mondható. Utóbbi esetében gyakran felesleges és túlzott műszaki tartalmú, nem fenntartható megoldások születtek. A közúti infrastruktúra sokat feljődött, de csak az autópályák tekintetében, az alacsonyrendű utak, így a kistelepülések elérhetősége országos átlagban rossznak mondható. A vasúti infrastruktúra lényegesen lassabban fejlődik, a pálya rossz állapotban van. Az elővárosi közlekedés járműállománya jelentősen javult.
A 2000-es évektől már csak kevés elepülésen kellett átmeneti ivóvízellátást biztosítani.
Magyarországon 2003 és 2012 között az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés fokozatosan csökkent (a teljes időszak alatt mintegy 15 százalékkal). Ennek oka elsősorban a magas vízár és a csatornázott területeken a szintén jelentős szennyvíz-elvezetési díjnövekedés volt. A közüzemi vízművek által kitermelt víz egy főre jutó mennyiségét az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva Magyarország mutatója (2012-ben 60 m3/fő) a második alsó ötödbe esik, ami víztakarékosságra utal. A háztartások vízfogyasztása a rendszerváltás óta közel 40 százalékkal csökkent, a gazdálkodó szervezeteké pedig az akkor érték egyharmadára esett vissza, egyértelműen az árak növekedése következtében.
A vízkitermelés mértéke csökken, de ezen beül a veszteség mértékő enyhén nő, ami a közműhálózat rossz állapotát mutatja.
Magyarországon a települési szennyvíztisztítási index értéke 2000–2011 között 35 százalékponttal csökkent, ami a magas hatékonyságú – legalább biológiai fokozatú – szennyvíztisztító telepek üzembe helyezésének köszönhető. (A szennyvíztisztítási index a települési szennyvízkezelés fejlettségének mértéket mutatja be, figyelembe véve a tisztítási hatásfokozatot. Minél kisebb az értéke, annál hatékonyabb a tisztítás). A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózaton elvezetett összes szennyvíz mennyisége a rendszerváltás óta egyfolytában csökken, jelenleg az akkori mennyiségnek már csupán a fele (436 millió köbméter). A teljes mennyiségből 430 millió köbméter a tisztított szennyvíz, és 317 millió köbmétert mechanikai, biológiai és III. fokozatú tisztítással (amelyben a biológiai fokozat végtermékeként keletkezett szervetlen anyagokat, például a nitrátokat, foszfátokat távolítják el) is kezelnek. Magyarországon a csatornabekötéssel rendelkező lakások aránya 2012 végén 74,5 százalék volt. A közel teljes körűnek tekinthető vezetékes ivóvíz-szolgáltatáshoz képest (2012-ben 94,2 százalék volt a vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya) a közműves szennyvízelvezetés 2012-benmintegy 20,1 százalékos elmaradásban volt (KSH). A közműolló értéke Budapesten és Győrben a legkisebb.
2008 óta jelentős autópályaépítési program zajlott le az országban, így nagyjából kialakult a gerinchálózat. Túlárazott, felesleges és korrupcióval kísért beruházások zajlottak, melyek hatására még inkább átterelődött a forgalom a vasútról a közútra.