Áruszállítás

Az áruszállítás vonatkozásában az egységnyi GDP előállításához szükséges szállítási teljesítmény az egyik legrelevánsabb fenntarthatósági mutató, amely közvetlen összefüggésben van a gazdaság ökológiai lábnyomával.

Az utóbbi években tovább nőtt a közúti áruszállítás aránya a vasútihoz képest, és a szállítási távolságok is megnőttek. Ezek a változások nem a fenntarthatóság felé mutatnak.

Az áruszállítás volumene a GDP-hez viszonyítva

Index, 2000=100

Az adatok forrása:

Eurostat

Az áruszállítási teljesítmények Magyarországon tartósan felülmúlják a gazdasági fejlődést. Mialatt a GDP 2000 és 2011 között 23%-kal emelkedett, addig az áruszállítási teljesítmény árutonna-kilométerben mérve ezt jóval meghaladó mértékben, több mint a duplájára nőtt. Az a fenntarthatósági szempontból káros tendencia, amelyben a gazdaság a raktározás helyett az áramlás alapú termelés felé mozdult el, folytatódott. Míg a GDP-nél 2,1% volt az átlagos növekedési ütem addig az áruszállítási teljesítményeknél 8,6%. A növekedés üteme megtorpant, de az üzletág továbbra is komoly környezetterhelést okoz.

A belföldi áruszállításban a szállított áruk tömege viszont 2008 óta folyamatosan csökken, az akkori 250 millió tonnánál 2012-ben már közel 100 millió tonnával kevesebb volt.

A fenntartható fejlődés céljait az szolgálná, ha az egységnyi GDP-re vetülő szállítási teljesítmény folyamatosan csökkenne, ennek azonban a tapasztalatok éppúgy ellentmondanak, mint a magyar gazdaságfejlesztés elmúlt évtizedeinek célstruktúrája (logisztikai központok és autópályák országa lettünk), illetve legújabban az újraiparosításra vonatkozó, és az energiahordozók illetve nyersanyagok hiányára való tekintet nélkül meghatározott kormányzati célok.

Közúti és vasúti áruszállítás

1000 tonna (közúti: felső ábra; vasúti alsó ábra)

Az adatok forrása:

Eurostat

A magyar szállítási szektorra a közúti áruszállítás dominanciája jellemző, ennek 2004 óta növekvő trendje 2009-ben megtört. Ezzel párhuzamosan a vasúti szállítás részesedése 1995 óta folyamatosan csökkent 2009-ig, azt követően valamelyest emelkedett. A vízi áruszállítás részesedése elhanyagolható. A változások 2000–2007-ig növekvő szállítási teljesítmények (árutonna-kilométer) közepette mentek végbe. 2008-tól 2010-ig a gazdasági válság hatására csökkentek a szállítási teljesítmények. 2011-ben láthatóvá váltak a kilábalás jelei, de a teljesítmény még így is elmaradt a 2007. évi szinttől.

2000–2010 között Magyarországon a közúti áruszállítás részesedése átlagosan 71% volt. A vasúti áruszállítás részesedése évek óta a 20 százalékos szint közelében van, minimális mértékű növekedés mellett. 2012-ben a közúton szállított áruk volumenének közel 79%-át belföldön mozgatták, ez a 2011. évi aránynál 3 százalékponttal kisebb. A belföldi fuvarozás aránya a távolságot is figyelembe vevő teljesítményben már mindössze 27%. Az átlagos szállítási távolság belföldön 70,4 a nemzetközi szállításban 702,1 kilométer volt. A belföldi közúti áruszállítás tonnában mért volumene 2011-hez képest 13%-kal csökkent.

2012-ben nemzetközi viszonylatban 5%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak, mint 2011-ben. A nemzetközi szállítás részaránya növekszik, az áruk 21%-a lépte át az országhatárt (2010-ben 14%, 2011-ben 18%). A nemzetközi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2%-kal nőtt. Magyarország fő partnerei a kiviteli forgalomban – az előző évivel megegyező sorrendben – Ausztria, Németország, Olaszország, Szlovákia és Románia. A vasúti áruszállítási szolgáltatásban 2012-ben már több mint 38 cég rendelkezett a hazai vasúti pályákra érvényes pályahasználati engedéllyel. A cégek több mint 75%-a áruszállítási tevékenységet, illetve az árutovábbítás mellett vontatási, karbantartási valamint javítási szolgáltatást végzett. A tradicionális vasúttársaságok mellett a kisebb vasúttársaságok piaci részesedése 2012 végére 16%-ot ért el, folyamatosan növekedve, és összességében 25%-ra nőtt a külföldi székhelyű, kisebb társaságok részesedése.

Az áruszállítás megoszlása

százalék

Az adatok forrása:

Eurostat

A Duna, Európa második leghosszabb folyója elvben jó lehetőséget ad a környezetbarát belvízi áruszállításra a magyarországi szakaszon. A kedvező természeti adottságokkal rendelkező EU-tagországokban mégis jóval magasabb ennek a szállítási módozatnak az aránya. Míg 2011-ben a szárazföldi szállítás tonnakilométerben mért teljesítményében a belvízi szállítás aránya Németországban 11, Belgiumban 18, Hollandiában 35, Magyarországon mindössze 4%. Az áruszállítás adatai a Dunára vonatkoznak, mivel hazai folyóink közül egyedül a Duna alkalmas nemzetközi hajóforgalomra. A Duna magyarországi szakaszát – a magyaron kívül – főként román, német, holland, ukrán, osztrák és bolgár felségjelű hajók használják.A belvízi forgalom 2012. évi volumene (8 millió 135 ezer tonna) 13,4, a teljesítménye (1982 millió árutonna-kilométer) 8%-kal volt magasabb a 2011. évinél. Nőtt az export (41%) és a tranzit (6%) volumene, csökkent viszont a belföldi és az importforgalomban szállított áruk tömege, 16, illetve19 %-kal.

Az adatok a hajózás drámaian és megmagyarázhatatlanul alacsony kihasználásáról árulkodnak, a magasabb osztályzathoz lényegesen nagyobb részarány és tartós növekedés szükségeltetne.