Az ezer lakosra jutó orvosok számának éves két-három százalékos csökkenése különösen riasztó, főképp a demográfiai öregedés vonatkozásában, mivel az idősek orvosi ellátásának megfelelő biztosítása érdekében további források bevonására lesz szükség. A kórházi ágyak száma a lakosság számához képest stabil, és a szakértők szerint elegendő. Az EU-ból nem áll rendelkezésünkre erre vonatkozó összehasonlító statisztikai adat. Nehezen számszerűsíthető, de egyre több az ellátásbiztonsági probléma a magyar egészségügyben, és a hálapénz "intézménye" is erősen mérgezi az ellátórendszert.
A magyar egészségügyi rendszer még mindig erősen kórházcentrikus. 2006-ban volt egy komolyabb funkcióváltás a kórházakban, azóta változatlan szinten van ez a mutató. Még mindig jóval több kórházi ágy jut a lakosságra, mint a referencia országokban.
Nem teljesít a magyar egészségügy rosszabbul ebben a tekintetben, mint az uniós átlag.
Ez a mutató nem csökken látványosan, mert bár évi 1000 orvos elhagyja a magyar egészségügyet, a populáció is csökken mintegy 30 ezer főre évente. Meg kell jegyeznünk, hogy az egészségügyi dolgozók hiánya sem területi, sem szakmai értelemben nem egyenletesen oszlik el az országban. Az egyik legriasztóbb jelenség, hogy az ország szegényebb területein komoly hiány mutatkozik gyermekorvosokból, míg a gyermekorvosok átlagéletkora Magyarországon 57 év. Ugyanekkor a szolgáltatás minőségével kapcsolatos általános benyomás különösen rossz.
A magánpénztárak megjelenésével csökken a hálapénz aránya a az egészségügyi magánkiadások terén, de még így is nagyon magas.
