Bár a magyar kamatszintek mind a hosszú lejáratú államkötvényeknél, mind pedig rövid lejáraton, a 3 havi bankközi kamatlábak indikátorával mérve szignifikánsan csökkentek, az EU-átlaghoz és a többi visegrádi országhoz viszonyított jelentős kamatfelár mindkét indikátor esetében fennmaradt. Ezt jelzi, hogy a visegrádi országok átlagos hosszú lejáratú államkötvény-hozamszintje 2012-ben 3,81% volt, szemben a magyar 5,92%-kal; a 3 havi bankközi kamatoknál pedig a visegrádi átlag 1,97%-ra mérséklődött 2012-ben, szemben a magyarországi 4,18%-kal.

Nagyon lassan szabadul meg a magyar társadalom a deviza adósságok okozta válságból. A kormány több lépésben hozott olyan intézkedéseket, amelyek a devizaadósok életét kívánta megkönnyíteni. Az árfolyamgát nevű halasztott fizetéssel első lépésben nem túl sokan éltek, a végtörlesztés csak a pénztartalékkal rendelkező adósoknak nyújtott megoldást, az állami eszközkezelő által megvásárolt lakás keveseknek nyújtott támogatást. Utolsó lépésben a deviza alapú lakáshitelek forintosítása komoly tehertől szabadított meg sok családot, illetve a bankoktól visszaszedett, tisztességtelennek nyilvánított összegeket is hálásan fogadták az adósok. összeségében csökken aháztartások adóssága a szabadon felhasználható jövedelmükhöz képest.

2008 után a magyar lakosság megtakarítási rátája a rendelkezésre álló jövedelem arányában 10% fölé emelkedett, és stabilan ott is maradt. Mindez a jövedelmek szélsőségesen egyenlőtlen eloszlása mellett ment végbe, azaz a megtakarításra képes háztartások potenciális aránya erősen korlátos. Az utóbbi évek magyar lakossági megtakarítási rátája (2012-ben 10,4%) mindenesetre lényegesen meghaladja a visegrádi átlagot (8,5%), bár még elmarad az EU-átlagtól (13%).