Címlap → Szegénység
2.4

A szegénységre utaló mutatók aggasztóak, még akkor is, ha az utolsó év KSH-mutatói javulni látszanak. Négymillióan élnek a létminimum alatt, ez olyan rosszul hangzik. hogy a kormány nem is akar többet ilyen mutatót publikálni. A közmunka miatt a leghátrányosabb helyzetben lévő családok adatai némi javulást mutatnak, de a középosztály szegényedni látszik. Összességében a magyar társadalomban a szegénység és az elszegényedés a legkomolyabb társadalmi probléma.

2.0

Nélkülözés

A 18 év alatti gyermekek 33.4 százaléka él szélsőséges anyagi deprivációban, vagyis legalább négy elemet nem engedhet meg magának a háztartás a fent említett kilencből. A szélsőséges anyagi deprivációban élő gyermekek aránya háromszorosa az uniós átlagnak, csakúgy, mint az alultápláltsággal kapcsolatban rendelkezésre álló összehasonlító nemzetközi statisztikák esetében. Az a tény, hogy az állam nem képes a gyermekek számára az alapvető javakat biztosítani 2013-ban Európában, nagyon távol esik a Zöld Fordulat céljaitól.

2.0

Szegénység által veszélyeztetett gyermekek

A szegénység által veszélyeztetett gyermekek száma az elmúlt négy évben folyamatosan növekedett. Az EU átlagértékeihez képest elmondható, hogy az országban jellemző, egyébként rémisztően magas szegénységi szintnél a gyermekszegénység aránya még rosszabb. A gyermekszegénység mértéke rendkívül súlyos következményekkel bír a következő generáció készségeire és képességeire, és így egy egész nemzedékre nézve gátolja a Zöld Fordulat célkitűzéseinek megvalósítását. A szegénység hatással van a következő generáció iskolai és egészségügyi eredményeire.

4.0
3.5
2.0

Szociális kirekesztődés

Az indikátor nem az életszínvonal legjobb jelzőszáma az adott nemzeti kontextusban, ahol a jövedelmi szint általában a társadalom nagy része körében általánosan alacsony, és a társadalom jelentős része számára az átlagos jövedelem nem elég a megélhetéshez. Az anyagi nélkülözést tekintve világos, hogy az ebben az esetben küszöbként meghatározott jövedelmi halmaz meglehetősen alacsony szintet jelent, amit az anyagi nélkülözés indikátora is tükröz.

2.0
2.0

Fizetési elmaradásban lévők aránya

2008 és 2010 között növekedett azoknak az aránya,akik valamilyen törlesztőrészlet vagy közüzemi díj fizetésével kapcsolatban hátralékot halmoztak fel– arányuk 2012-re a lakosság felét érte el. A legdrámaibb változás 2009-ben következett be, ami arra utal, hogy a válság kezdetén az emberek komoly problémákkal néztek szembe – különösen a jelzálog hitelek törlesztőrészleteivel kapcsolatban. 2009 óta nem születtek hatékony intézkedések a helyzet orvoslására. Az elmaradás leginkább a tör lesztőrészletekkel és a közüzemi díjakkal kapcsolatban tapasztalható. A felhalmozódó tartozások továbbgyűrűző hatása időben és anyagiakban is érzékelhető.A hasonló nehézségekkel küzdők aránya az európai érték mintegy 2,5-szöröse, bár a régióban nem tekinthető kiugrónak. 

1.5

Alultápláltság

A szélsőséges gyermekszegénység rohamosan növekszik. És ez csak részben látszik az összehasonlító európai statisztikákból. Több független forrás legalább 20 ezer és 40 ezer között becsli azon gyermekek számát, akik rendszeresen csak az iskolában vagy az óvodában kapnak enni – ez a 3 és 10 év közötti gyerekek 2.5-5 százaléka. Ez ma Európában elfogadhatatlan. Azonnali intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az utóbbi szám közel nulla legyen és a rosszul táplált háztartások aránya megközelítse legalább a régiós átlagot az elkövetkezendő egy-két évben.