Természet

3.4

Az erdők összterületét és állapotát tekintve javulás tapasztalható az elmúlt években, de a természetvédelem többi területén nem érzünk érdemi elmozdulást. A nemzeti parkok jelentőségének csökkentése, a természetvédelmi hatósági feladatok összekuszálása mindenképpen negatív tendenciát mutat. A nemzeti parkok által kezelt földek szabályozásának erőltetett megváltoztatása kimondottan aggasztó jelenség. A Kishantosi Biogazdaság elleni "földharc" megmutatta, hogy sokkal fontosabb a lojális gazdák érdeke, mint az ökológiai szempont. Különösebben nincs jelentősége, de a kormány "szabadságharca" az invazív akác mellett szintén jól mutatja, hogy a természetvédelmi szempontokat erőteljesen háttérbe szorították az elmúlt években.

3.5

Biodiverzitás

A természeti tőke és a biodiverzitás tekintetében jobb állapotban volt az ország az unióhoz való csatlakozáskor, mint a régebbi uniós országok, de a tendenciák egyáltalán nem mondhatók pozitívnak. a természetes élőhelyek döntő többségét már elvesztettük, és az erdők természetessége is csak a középhegységben mondható elfogadhatónak.

3.5

Erdeink állapota

Az erdőterületek nagysága lassan növekszik, a kitermelés mértéke kisebb, mint a növekmény, de az állomány természetessége nem kielégítő. Az erdők egészségi állapota javult az elmúlt években. Magyarország erdőterületének 22 százaléka országos jelentőségű, védett természeti területen fekszik. Ez az arány a természetvédelmi területek 1990-es években lezajlott kijelölése óta nagyjából változatlan. A legnagyobb védett erdőterület – összefüggésben az összes erdőterület nagyságával – Borsod-Abaúj-Zemplénben (72,4 ezer hektár) található, a legkisebb Békés megyében (2,3 ezer hektár). A 2000-es évek közepén történt meg a Natura 2000 hálózat területeinek kijelölése, ami további 420 ezer hektárt érintett. Így ma összesen az erdők 42 százaléka élvez valamilyen természetvédelmi oltalmat.

3.5

Faj- és élőhelyvédelem

Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek természetvédelmi helyzete az összes terület négyötödén kedvezőtlen vagy rossz, a védett fajok esetében a negatív besorolás az érintett fajok mintegy 60 százalékát érinti. 2007 és 2013 között az élőhelyek és a fajok vonatkozásában is javult a kedvező állapotúak aránya (jelenleg 19,6 illetve 36,5 százalék), és csökkent – az élőhelyek esetében nullára – az ismeretlen állapotúak részesedése.

Alapvető problémát okoz ugyanakkor, hogy a területek többségén hiányoznak a jó ökológiai állapot eléréséhez illetve fenntartásához szükséges kezelési és fenntartási tervek, és egyelőre még jelzésértékűnek sem tekinthető az élőhelyek és a fajok monitoringjának megoldása.

3.0

Natura 2000-es területek

A Magyarországon eddig is külön jogszabállyal védett területeken túl 1,2 millió ha lett Natura 2000 terület. A két területtípus közötti átfedés 42,4%; a területek kiterjedése összesen 1,99 millió ha (21,4%). A 2009-2013 közötti időszakban a Natura 2000 hálózat kijelölése lezárult, de sok helyen a mai napig nem készült el a területek kezelési terve, és a területhasználók alapvető ismeretek hiányában tevékenykednek. 479 különleges természet-megőrzési terület (1,44 millió ha) és 56 különleges madárvédelmi terület (1,37 millió ha) található az országban.